14
február
2012

A kutyatenyésztés adójogi vonatkozásai

Kategória: Blog

Ezt a cikket Nagy Sándornak köszönöm, hiszen ő a szerző és engedélyével most Nálam is olvashatjátok!

A kutyatenyésztés adójogi vonatkozásai

(avagy praktikus tudnivalók az adófizetés jogszerű minimalizálására)

Adózási témában minden előadást azzal célszerű kezdeni, hogy az elhangzottak a teljesség igénye nélkül emelik ki a téma általam fontosnak tartott gondolatait. Igyekszem - felvállalva a pontosságtól történő esetleges kisebb eltérést is - az érthetőség érdekében a jogszabályok nyelvezetétől elrugaszkodni.

Ennek megfelelően vágok a közepébe:

Pillanatnyi elmezavarában, avagy hosszas, megfontolt döntést követően - első lépésként elkerülhetetlenül - minden potenciális kutyatenyésztő "szert tesz” egy kutyára. Ezt két módon teheti meg: többnyire vásárol egy kutyust, avagy, szerencsésebb esetben ajándékba kap egyet. Mindkét „gazdasági esemény” kiválthatja az adóhatóság élénk érdeklődését, vétel esetén az eladónak adófizetési kötelezettsége, ajándékozás esetén az ajándékozottnak illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet.

Utóbbi a ritkább, ezért ezzel kezdem.

2009-ben - a dátumnak csak a változó illeték szabályok miatt van jelentősége - egy jószívű tenyésztő ismerősének ajándékoz egy leonbergi kölyköt. A megajándékozott, miután megsimogatta, megetette a kis szőrcsomót, jogkövető állampolgár lévén egyetlen dolgot mérlegel: magasabb-e az ajándékba kapott kutya értéke az illeték törvényben mentességi határként meghatározott 150.000 Ft-nál? Amennyiben nem (és a körülményeket mérlegelve az adóhatósági esetleges felülvizsgálat is ezt támasztja alá) akkor nincs fizetési kötelezettsége. Ellenben az értékhatár felett az ajándékozottnak bejelentési és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik az APEH felé.

Ettől lényegesen gyakoribb (alap) - eset, amikor a kiskutya új tulajdonosa mélyen a zsebébe nyúl, és megvásárolja a bájos, új családtagot.

Itt már sokkal összetettebb a „gazdasági esemény” adójogi megközelítése.

Az adóhatóság szemszögéből mindenekelőtt az un. üzletszerűség kerül vizsgálatra az eladó vonatkozásában. Ennek minősítése nincs sem darabszámhoz, sem az éves alom számához kötve, gumiszabály.

Talán ahhoz hasonlítanám, amikor valaki autókat hoz be (eladásra) külföldről: ez lehet egy esztendőn belül kettő, esetleg három darab.

Nagyobb számban már nem nagyon eszi be az APEH, hogy eredetileg kedves feleségének vette, de finnyás ízlése folytán időnként megunta, lecserélte – az autót…

Mindenesetre óva intek minden tenyésztőt a kincstári optimizmustól, miszerint az adóellenőr elnéző lesz az alom értékesítésénél az üzletszerűség megítélése során!

A rövid bevezető után, következzenek a kutyatenyésztés – értékesítés – alapesetei.

Vélhetően fehér holló ritkaságú, amikor valaki elkerüli az adózási alapszabályokat, és bejelentés, számlaadás, és a jövedelem bevallása nélkül értékesíti kiskutyáit.

Nem feltételezek ilyet senkiről, ettől függetlenül kurta tájékoztatást adok ennek veszélyeiről. Törzskönyvezett kutyákról lévén szó, az adóhatóság játszi könnyedséggel nyomon követheti az eladott kutyák sorsát, adatokat gyűjthet és tanúkat hallgathat meg.

Ha bebizonyosodik az (adótörvények szerint) illegális üzletszerű értékesítés, a következőkre lehet számítani:

bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint az adminisztrációs kötelezettség hiánya miatt mulasztási bírság,
a kutyatenyésztésből származó jövedelem után – az adóellenőr becslése alapján – SZJA és ÁFA adóhiány, bírsággal és késedelmi pótlékkal megfűszerezve.

Magánvéleményem: ha az adóhatóság bármely lángelméjű hivatalnokának az agyából kipattan az isteni szikra – csak idő kérdése – hogy a kutyatenyésztőket is górcső alá kellene venni, akkor biztosan nem a húsz-harminc ezer forintos fajtákkal kezdik meg áldásos tevékenységüket kutakodásuk során. Ezen túlmenően kicsiny hazánkban cseppet sem ritkák a feljelentgetések, melyekre az APEH kéjes élvezettel, azonnal és buzgón rámozdul. Tehát bízhatunk ugyan a szerencsében, azonban tartsuk szárazon a puskaport!

Túl azon, hogy lebeszélek mindenkit a „fekete” kutyatenyésztésről, felhívom a figyelmet a tevékenység legalizálása melletti jogszabályi lehetőségekre az előadás hátralévő részében.

Egyetlen gondolattal visszatérek az előbb említett jövedelem megállapítási módszerre, az adóhatósági becslési eljárásra. Ez ugyanis érintheti a bejelentett, szabályos vállalkozói keretek között működő tenyésztőket is:

Az adóhatóság az adózó jövedelmét becsléssel állapítja meg, amennyiben az adózó nyilvántartásából, illetve az összes körülményt mérlegelve, nem állapítható meg kétséget kizáróan a megszerzett jövedelem. Amennyiben tehát hiányos az adminisztráció, netán bevétel eltitkolás bizonyítható, megnyílik az adóhatóság jogalapja a becslésre. Ez különösen azért veszélyes, mert az adóhatóságnak csak a jogalap megnyílását kell bizonyítani, viszont ezzel megfordul a bizonyítási teher, az adóvizsgálati (netán nemes egyszerűséggel, hasra ütéssel történő) megállapítások ellenkezőjét az adózónak kell bizonyítania. Nyomatékosan felhívom a figyelmet ennek veszélyességére!

Tételezzük fel, hogy a kutyatenyésztő az életét az adóhivatal számára egy nyitott könyvként kívánja feltárni! Mit tehet?

Amennyiben elhatározza, hogy ő öntudatos állampolgár lévén igenis jogkövető magatartást kíván gyakorolni, és az ebek tenyésztéséből származó hatalmas jövedelmével hazánk sanyarú sorsú költségvetését igyekszik gyarapítani, a következőket teheti:

Legegyszerűbb megoldásként, befárad az igen tisztelt adóhivatalba, és hosszú sorát kivárva közli ebbéli szándékát a mélységesen kedves ügyintézővel. Perceken belül kézhez kapja a hőn áhított adószámot, és ezzel az „adószámos magánszemély” büszke cím viselőjévé válik. Ettől kezdve mindössze annyi a tennivalója, hogy frissen megszerzett dokumentumát hóna alá csapva egy nyomtatványboltban számlatömböt vegyen, és bevételeit szorgalmasan dokumentálja. Mivel azonban – e körben bármily hihetetlen! – a kutyatenyésztés költségekkel is együtt jár, egy hangya szorgos buzgalmával el kell kezdenie a kiadási számlák gyűjtését - és vadászását.

Ezt követi a végtelenül egyszerű képlet: az adóév végén a bevételei és költségei összevetéséből egy kivonási művelet eredményeképpen módjában áll az adóév eredményét, netán eredménytelenségét konstatálni. Ez az összeg amennyiben pozitív, az adóbevallását fogja ékesíteni.

De! Túl azon, hogy ez (mármint az adószámos magánszemély státusz) a legegyszerűbb adózói eljárás, magában hordoz néhány bibit:

Nem számolhatja el, nem viheti át a következő esztendőre az esetlegesen keletkező veszteségét
Nem számolhat el amortizációt – erre később visszatérek
Nem élhet az egyéni vállalkozóknál lehetséges személygépkocsi (nyilvántartás nélküli 500 km/hó) elszámolási lehetőségével
Nem képezhet tartalékot
Többnyire elesik a pályázati lehetőségektől
Nem élhet a tevékenység megkezdése előtt három évvel keletkezett költségek elszámolási lehetőségével (az egyéni vállalkozó megteheti)
Elesik a kisvállalkozói (de minimis) kedvezmény alkalmazásától

Következésképpen látható, miszerint az egyszerűségből adódó kényelemnek ára van, így legfeljebb csak az egészen „kicsiben játszóknál” javasolható ez a formáció.

Lényegesen kedvezőbbek a lehetőségek a vállalkozási formát választók esetében. Ők alapvetően az egyéni és a társas /pl. BT, KFT/ vállalkozási formák között választhatnak.



Nyereségük elszámolása között, a könyvelésükből adódóan fő különbség, hogy az egyéni vállalkozók bevételeiket és kiadásukat a tényleges pénzforgalom alapján számolják el (tehát amikor megkapják a bevételt, illetve kifizetik a költséget) ezzel szemben a számviteli törvény szerint adózók a teljesítést alapul véve adminisztrálnak.

Mindkét vállalkozási formánál kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági események pontos könyvelése.

A jövedelem (nyereség) - avagy nevezzük hivatalosan adóalapnak - tehát a bevételek és a költségek összevetéséből állapítható meg.

A bevétel meghatározásával kezdem, látszólag ez az egyszerűbb. A vevő fizet, erről az eladó számlát állít ki, ez a bevétel. Alapesetben. Azonban ettől bonyolultabb formációk is léteznek a kutyatenyésztőknél, ahol egy adójogi fogalmat szükségeltetik ismerni, ez pedig a vagyoni érték fogalma. Bevétel nem csak a pénz átadásával keletkezik, keletkezhet az vagyoni érték megszerzésével is. Nem részletezem, de ismeretesek olyan szerződések, melyek esetében a kiskutya pénzforgalom nélkül cserél gazdát, kikötve egyéb feltételeket, pl későbbi fedeztetés biztosítása, szaporulatból kiskutyával történő fizetés stb. Az említett esetekben pénzforgalom hiányától függetlenül keletkezik vagyoni érték, melyet az APEH bevételként kezel. Hasonló buktató a csere: az adótörvények a csere ügyletet, mint két önálló gazdasági eseményt kezelik. Tehát pl. kiskutyáért történő fedezés esetén ugyan nincs pénzforgalom, azonban a gazdasági esemény vagyoni érték, bevétel keletkezését eredményezi. (Hasonló a helyzet, mint amikor az egyik iparos kifesti a másik házát, az viszont cserében megcsinálja a fűtésrendszerét.)

Lényeges tudnivaló a bevételekkel kapcsolatosan, miszerint aki vállalkozás keretében, vagy akár adószámos magánszemélyként bevételt realizál, arról számlát köteles kiállítani! Ezt a gyakorlatként elterjedt adás-vételi szerződés nem pótolja! (Ellenkező esetben az APEH számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt drámai egyszerűséggel mulasztási bírságot szab ki.) Természetesen a számla mellett az egyéb feltételeket szabályozó adás-vételi szerződés készítése is javasolt.

Költségek. Mindig izgalmas a kérdés: mit számolhatunk el költségként a kutyatenyésztés esetében?

Nos, leegyszerűsítve, a bevétel elérésével közvetlen összefüggésben ténylegesen felmerült kiadások számolhatóak el, melyeket számlával, bizonylattal igazolni szükségeltetik. (Ez a hivatalos megfogalmazás. Más megközelítésben: számláink alapján a tenyésztéssel, tartással összefüggésbe hozható kiadásaink, az ellenkezője bizonyíthatóságáig növelik költségeinket - a sorok között olvasgatva...)

Értelemszerűen elszámolhatóak

a tartási költségek: etetés-táplálás, vitaminozás, állatorvosi kiadások stb.

Elszámolhatóak

  • a kiállítási költségek
  • nevezési díj (számlát kell kérni!)
  • utazás (vállalkozások esetében szgk használat költsége csak cégautó adó befizetése esetén számolható el, kivéve egyéni vállalkozó 500 km/hó. Tgk használat menetlevéllel igazolandó!)
  • szállás (számla ellenében, reggeli díja nélkül!)
  • számítástechnikával, internettel összefüggő költségek
  • tisztítás, fertőtlenítés
  • kozmetika (kutya!), ápolás, az ezzel kapcsolatos eszközök, felszerelések
  • telefon (ügyelve a járulék fizetés szabályaira)
  • el lehet számolni továbbá a tenyésztési költségeket, fedeztetési díjat (számla!), a MEOE felé teljesített befizetéseket
  • kutyaiskola, képzés költsége és még egyszer hangsúlyozva: majdnem (!) minden, a tartással, tenyésztéssel összefüggő kiadás


Speciális elszámolással bír a kutya, mint tenyészállat amortizációja. Ezt a számviteli törvény részletezi. Röviden: az állat tenyésztési ciklusát meg kell határozni, és ennek százalékos elosztásával kell a tenyészállat értékét a ciklus éveire meghatározni, illetve költségként elszámolni. Pl egy leonbergi szuka tulajdonosa – betartva a dekrétumban foglaltakat – két éves korában vonja tenyésztésbe kutyáját, és hét éves koráig kívánja fedeztetni, akkor az állat beszerzési értékét ezen évekre osztja el, és veszi figyelembe amortizációs költségként, évente.

Mindezeken túlmenően természetesen számtalan költség felmerül, illetve felmerülhet. (Utóbbiról írásban nem számolok be, az előadáson elhangzott. Ezek az adófizetést legálisan minimalizáló, nem publikus költségelszámolások.)

Végezetül néhány általános tudnivaló.

ÁFA vonatkozásában kiemelten lényeges: az APEH bejelentkezésnél az ÁFA esetében egy sajátságos, fordított mechanizmus működik. Aki üzletszerűen – akár vállalkozóként, akár „feketén” – gazdasági tevékenységet folytat, és nem jelenti be az erre vonatkozó – alanyi – mentes státuszát az APEH felé, ÁFA kötelessé válik, tehát bevételeire köteles ÁFÁ-t felszámolni. Ellenkező esetben az adóellenőrzés teszi meg ugyanezt… Az alanyi mentesség (ami tehát nem jár, csak kérhető) értékhatára ötmillió forint.

Forrás: http://angolbulldog.hupont.hu/176/a-kutyatenyesztes-adojogi-vonatkozasai